Leírás és Paraméterek
A japánbirs vadon élő alapfaja hegyvidéki réteken és erdők szélén él, elterjedési területe: Európától Japánig. A Chaenomeles nemzetség neve a görög “chainein” (nyílnak) és “mēlon” (gyümölcs) szóból ered, utalva a korai virágzásra és a kis almaformájú termésre. A japonica fajnév egyértelműen japán eredetére utal.
A 'Sargentii' egy lomhullató cserje, amely általában 1-1,5 méter magasra és szélesre nő. Kompakt növekedési formája ideális választássá teszi a kisebb kertekbe. A ‘Sargentii’ fajtanév valószínűleg Charles Sprague Sargent botanikusról kapta a nevét, akinek a nevéhez több japán gyűjtés is kötődik. Levelei oválisak, sötétzöldek. Tövisei szúrósak, élesek. A virágok jellemzően intenzív narancs-piros színűek, kis méretűek, de nagy mennyiségben jelennek meg a cserje ágain. A virágzás kora tavasszal kezdődik, még a levelek kibomlása előtt, az ágakat szinte beborítják a virágok. Intenzív színe miatt, nagyszerű választás. Gyümölcse kicsi, sárgás-zöld vagy narancssárga színű, és savanyú ízű. A gyümölcsök inkább főzésre, lekvárkészítésre vagy díszítésre használhatók, mint friss fogyasztásra.
Igényei: A növény a legjobban teljes napsütésben fejlődik, de jól tűri a részleges árnyékot is. A talaj legyen jól vízelvezető képességű, kémhatására nem érzékeny. Mérsékelt öntözést igényel.
Fenntartási munkái: Virágzás után ritkító metszéssel (évente vagy kétévente) serkenthető az új elágazás és virágzás. Fiatal korában fontos az formaalakító metszése. Ritka kártevője a levéltetű vagy a pajzstetű, amelyek könnyen kezelhetők; időnként előfordulhat lisztharmat is .
Felhasználása: Impozáns tömeges virágzásával ideális szoliterként, alacsony sövényként vagy cserjeágyak kora tavaszi virágzó növényeként. Kisméretű kertek, edényes beültetések és bonsai kultúrák dísze. A virágok korai nektárforrásként a méheknek fontosak lesznek.