Leírás és Paraméterek
Az Echinacea nemzetségbe tartozó fajok Észak-Amerika keleti és középső részén őshonosak. Egy részük száraz élőhelyen, füves pusztákon, sziklás hegyoldalakon vagy kavicsos területeken, míg mások lazább lomkoronájú erdőkben élnek. Az első Echinacea fajt európai felfedezők találták meg a 18. században. Az Echinacea nemzetséget ezután Karl Linné írta le 1753-ban, de akkor még a kúpvirág nemzetség egyik fajaként. Conrad Moench írta le 1794-ben, mint különálló nemzetséget az Echinacea-t. Az Echinacea latin név (echinaceus, echinatus) jelentése: sündisznó szerű, tüskés. Az Echinacea latin név (echinaceus, echinatus) jelentése: sündisznó szerű, tüskés. A gyógyászatban az E. angustifolia, E. pallida és az E. purpurea fajok felhasználása jelentős. Az Echinacea angustilolia-t széles körben használták az indiánok a népi gyógyászatban használták. Külsőleg rovarcsípésre, égési sebekre; belsőleg pedig fájdalomcsillapításra, köhögésre, fogfájásra, megfázásra, gyomorgörcsre, kígyómarásra. Ma a gyógyászatban gyökeréből készült tinktúrája kapható, melyet immunerősítésre használhatunk.
A 'Lakota Orange' fajta fekete, vaskos gyökérzettel rendelkezik. Tőlevelei sötétzöldek, smirgli-szerűen érdesek. Virágzati szára gesztenyebarna, erős, felálló, elágazás nélküli, melyeken a levelek szórtan helyezkednek el. A virágzati szárakon magányosan állnak a nagyméretű fészekvirágzatok, melyben a csöves virágok (kög) barnás-narancsos, a nyelves virágok magenta/sötét rózsaszín színűek. A virág méz illatú, így vonzza méheket és pillangókat.
A Lakota fajtakör jellemzői: kompakt habitus, viszonylag sok virágzat, szimpla virágok.
Virágszíne: magenta/sötét rózsaszín
Virágzása: július - szeptember
Magassága: 30-50 cm
Igényei: Napos fekvésben, közepes tápanyag-ellátottságú vagy tápanyagdús, jó vízáteresztő talajban érzi jól magát. Sokféle talajtípuson megél, de a kémhatás mindenképpen 5 pH feletti legyen, de inkább semleges kémhatású. A túl nedves, pangóvizes körülmények elpusztítják.
Fenntartási munkái: Karógyökérzetük miatt nem szeretik az átültetést. Az elvilágozott részek eltávolításával a virágzási idő meghosszabbítható. A virágzási idő végén nyíló virágzatokat hagyhatjuk már beérni (azaz magokat érlelni) a növényen, melyért télen a madarak hálásak lesznek.
Felhasználása: Napos évelőágyak, kertrészletek, rovarbarát kertek, növénye. Tág tűrőképessége miatt közterületi parkokban és évelő ágyakban is kiválóan alkalmazható. Mérete és kompakt habitusa miatt edényes/dézsás beültetésre a legjobb választás.