Heuchera 'Caramel' - Tűzeső Cs15

A Heuchera nemzetség, amelyet gyakran „coral bells” (korallharang) vagy „alum root” néven is emlegetnek, Észak-Amerika hegyvidéki és erdei területein honos. Mintegy 50 természetes fajuk ismert, amelyek jellemzően a Sziklás-hegység, az Appalache-hegység, valamint Kanada és az Egyesült Államok középnyugati és keleti államainak területén fordulnak elő. A nemzetség neve Johann Heinrich von Heucher (1677-1747), a Wittenbergi Egyetem orvosa, botanikusa és gyógynövény-szakértője után kapta a nevét, melyet Karl Linné adott, aki elsőként írta le e növényfajt 1738-ban. A Heuchera nemzetség egyes tagjai, főként a vadon élő alumgyökér (Heuchera americana), a népi gyógyászatban összehúzó hatásuk miatt voltak használatosak – külsőleg vérzéscsillapításra, sebek kezelésére. Bár a ‘Caramel’ nem kifejezetten gyógynövényfajta, a nemzetség örökségében ott rejlik a gyógyászati alkalmazás lehetősége. Az első jelentős hibrid heucherák 1980 körül kerültek kereskedelmi forgalomba. A hibridek ma már nagyon gyakoriak a termesztésben. A mai hibridek előállításához leggyakrabban használt növényfajok a H. sanguinea, a H. americana, a H. micrantha, a H. villosa és a H. cylindrica . A hibrid növények levelei széles színválasztékban kaphatók, beleértve a zöld, kékeszöld, ibolya, lila, bordó, bronz, ezüstfekete, narancssárga, sárga vagy piros különböző árnyalatait, de gyakran csíkos, foltos vagy márványos tarkasággal, amely néha merész kontrasztos ereket is tartalmaz. A hibrid növények virágszíneiben is nagy a választék.

A Heuchera villosa, amely a ‘Caramel’ fajta genetikai alapját adja, különösen a keleti partvidéken, árnyékos, páradús erdőtalajokon terjedt el. Ez a fajta a természetes szülőfajából örökölte a kivételes hő- és páratűrést, valamint a vastag, bársonyos leveleket, amelyek szárazabb körülmények között is megőrzik szépségüket. 

A ‘Caramel’ fajtát Thierry Delabroye francia nemesítő 2002-ben fedezte fel véletlenszerűen kikelt növényként, és 2006-ban került bejegyzésre.
E fajta középmagas termetű, félgömb alakú, tőlevélrózsás évelő. Lombját dús, lekerekített, enyhén hullámos szélű levelek alkotják, amelyek fiatalon rózsás-bronzos árnyalatban fakadnak, majd meleg karamellszínbe fordulnak, fonákjuk pedig ibolyás árnyalatú. A levelek felülete enyhén molyhos, tapintásra puha, ami segíti a párologtatás mérséklését. A nyár második felében finom, krémszínű, apró virágok jelennek meg, vékony, akár 50 cm magas virágszárakon.

Virágszín: Krémszínű

Virágzási idő: Július - augusztus

Magasság: 40-60 cm

Igényei: A félárnyékos, szűrt fényű helyeket részesíti előnyben, de hűvösebb klímán vagy öntözött körülmények között akár napos helyen is jól fejlődik. Jó vízáteresztő, humuszban gazdag, enyhén savas vagy semleges talajt kíván. Kedveli a humuszos, közepesen nedves, jó vízelvezetésű talajt. A rendszeres, de nem túl bő öntözés a lombozat színének megőrzését is segíti.

Fenntartási munkái: Tavasszal ajánlott eltávolítani az előző év elhalt lombját. Érdemes az elszáradt virágszárat visszavágni, ami serkenti az újra virágzást. Tőosztás 3–4 évente javasolt a tő felújítása érdekében. Mulcsozással nyáron megőrizhető a gyökérzóna hűvössége.

Felhasználása: Kiemelkedően mutat szegélyekben, árnyéki évelőágyásokban, sziklakertekben, cserjék alatti beültetésekben vagy nagyobb dézsákban. Dekoratív levélszíne kontrasztot képez zöld vagy ezüst lombú növényekkel. Jól társítható árnyékliliomokkal, páfrányokkal és más díszes levelű évelőkkel. Virágai méheket, pillangókat vonzanak.