Heuchera - Tokyo Cs14

A Heuchera nemzetség, amelyet gyakran „coral bells” (korallharang) vagy „alum root” néven is emlegetnek, Észak-Amerika hegyvidéki és erdei területein honos. Mintegy 50 természetes fajuk ismert, amelyek jellemzően a Sziklás-hegység, az Appalache-hegység, valamint Kanada és az Egyesült Államok középnyugati és keleti államainak területén fordulnak elő. A nemzetség neve Johann Heinrich von Heucher (1677-1747), a Wittenbergi Egyetem orvosa, botanikusa és gyógynövény-szakértője után kapta a nevét, melyet Karl Linné adott, aki elsőként írta le e növényfajt 1738-ban. A Heuchera nemzetség egyes tagjai, főként a vadon élő alumgyökér (Heuchera americana), a népi gyógyászatban összehúzó hatásuk miatt voltak használatosak – külsőleg vérzéscsillapításra, sebek kezelésére. Bár a ‘Caramel’ nem kifejezetten gyógynövényfajta, a nemzetség örökségében ott rejlik a gyógyászati alkalmazás lehetősége. Az első jelentős hibrid heucherák 1980 körül kerültek kereskedelmi forgalomba. A hibridek ma már nagyon gyakoriak a termesztésben. A mai hibridek előállításához leggyakrabban használt növényfajok a H. sanguinea, a H. americana, a H. micrantha, a H. villosa és a H. cylindrica . A hibrid növények levelei széles színválasztékban kaphatók, beleértve a zöld, kékeszöld, ibolya, lila, bordó, bronz, ezüstfekete, narancssárga, sárga vagy piros különböző árnyalatait, de gyakran csíkos, foltos vagy márványos tarkasággal, amely néha merész kontrasztos ereket is tartalmaz. A hibrid növények virágszíneiben is nagy a választék.

A ‘Tokyo’ a Terra Nova Gardens által kifejlesztett CITY™ sorozat tagja, nemesítője Janet Egger. Nevét a neonfényes japán főváros után kapta, amelyhez hasonló élénk vörös virágaival szolgál vizuális csúcspontként. 2011 körül jegyezték be. Alacsony, tömött, párnaszerű bokrot alkot. Lombjának világos zöld színe fehér-ezüstös érköze és éles, mély erezete miatt válik különlegessé. A növény 25–30 cm magas. Nyár közepétől vörös/bordó virágszárak emelkednek ki a lombból, melyeken égőpiros harangszerű virágai hívják fel magukra a figyelmet.

Virágszín: piros 

Virágzási idő: július–október 

Magasság: 30-50 cm

Igényei: A félárnyékos, szűrt fényű helyeket részesíti előnyben, de hűvösebb klímán vagy öntözött körülmények között akár napos helyen is jól fejlődik. Jó vízáteresztő, humuszban gazdag, enyhén savas vagy semleges talajt kíván. Kedveli a humuszos, közepesen nedves, jó vízelvezetésű talajt. A rendszeres, de nem túl bő öntözés a lombozat színének megőrzését is segíti.

Fenntartási munkái: Tavasszal ajánlott eltávolítani az előző év elhalt lombját. Érdemes az elszáradt virágszárat visszavágni, ami serkenti az újra virágzást. Tőosztás 3–4 évente javasolt a tő felújítása érdekében. Mulcsozással nyáron megőrizhető a gyökérzóna hűvössége.

Felhasználása: Kiválóan alkalmazható szegélynövényként, kaspóba vagy árnyékos évelőágyásba. Lombozatának limezöld színe és a virágok mélypiros tónusa dekoratív kontrasztot alkot más zöld vagy sötét levelű növényekkel. Kompozíciókban különlegességet visz a beültetésekbe, jól társítható hostákkal, tűzeső más fajtáival és alacsony díszfüvekkel is. Virágai vonzzák a beporzókat (méhek, pillangók)