Leírás és Paraméterek
A Hydrangea arborescens, vagyis a cserjés hortenzia Észak-Amerika keleti részéről, főként az Appalache-hegység lejtőiről származik. Természetes élőhelyén patakpartokon, erdőszéleken fordul elő. A faj neve a görög „hydor” (víz) és „angeion” (ér-) szavakból ered, utalva a növény vízigényére. A faj név - arborescens - jelentése 'fás', mely az elfásodó, cserjeszerű ágakra utal. Az alapfaj gyökerét és kérgét a cseroki indiánok vízhajtóként, valamint vesebetegségek és vesekő kezelésére használták.
A ‘Annabelle’ fajta az 1960-as években jelent meg, miután Illinois államban, Anna város közelében találták meg vadon élő változatát. Innen kapta az ‘Annabelle’ nevet. 1962-ben vált hivatalosan elismert fajtává, gyorsan elterjedt különösen Európában is. Széles bokrú, lombhullató cserje. Levele széles eliptikus, fűrészes szélű, matt világoszöld,szórt állásúak, ősszel sárgára színesedik. Szárai kezdetben lágyak, de nyár végére fásodnak, egyes esetekben a nagy virágfejek súlya alatt meghajolhatnak. Virága gömbölded alakú, 15-25 cm átmérőjű, csupa meddő, 3-5 tagú, 1,5-2,5 cm széles, kezdetben zöldes árnyalatú, majd krémfehér virágokból áll. Virágzata megszáradva télen is a növényen marad.
Virágszíne: fehér/krémfehér
Virágzása: Június - szeptember
Magassága: 1-1,5 m
Igényei: Kissé kötött talajt kíván, mésztűrő növény. Részleges árnyékban, házak, magas fák és cserjék árnyékában nő a legszebben. Üde, humuszban gazdag és egyenletesen nedves, jó tápanyagellátású talajt kedvel. Eltűri, ha napos fekvésbe ültetik, itt viszont öntözéséről gondoskodni kell.
Fenntartási munkái: Tavasszal vágjuk vissza a szárakat a tőtől számított 2-4 rügyre. A nagy méretű virágfej miatt virágzati szárának megtartásához támasztékra lehet szüksége.
Felhasználása: Használhatjuk árnyékos szegélyhez, erdei kerthez, önálló csoportokba ültetve, de évelők vagy rózsák társnövénye is lehet. Szoliterként is ültethetjük. Virágát a virágkötészetben is felhasználják.